(Ez egy régebbi bejegyzésem, most találtam, nem értem, miért vázlat, de akkor most pótlom: )
Stand-up comedy estén voltam (talán valakivel, de nem emlékszem és lényegtelen), éppen Kiss Ádám mesélte legújabb élményeit, éppen arról, hogy valamilyen közlekedési szabálysértés miatt kapott tíz nap elzárást. Majd miután elmondta, bedobta, hogy lehet nyugodtan kérdezni. Én agyaltam, hogy merjek, ne merjek, de azért megkérdeztem: "És nem viselt meg nagyon a börtön?" Erre Kiss Ádám elmosolyodott, mint aki inkább a sírását akarja visszafojtani, a távolba nézett és látszott, hogy a tehetséges komikusnak elfogytak a szavai, nekem meg valamibe sikerült nagyon beletenyerelenem. Próbáltam még menteni a helyzetet, hogy nem is olyan fontos, nyugodtan menjünk tovább, de akkor már éreztem, hogy ezt az estét sikerült megölnöm.
Álmodtam még A nimfomániással is (az a film napokig tud kísérteni - az első rész önmagában unalmas, de a másodikkal együtt teljesen összeáll az egész) - ha jól emlékszem, én voltam Seligman (aki az eredetiben Stellan Skarsgård). Ja egyébként mióta láttam, azóta naponta többször meghallgatom a végcímdalt, aminek az adja a pikantériáját, hogy a főhősnőt (aki maga Charlotte Gainsbourg) ténlyeg Joe-nak hívják, és a legvégén tényleg lesz nála egy fegyver, de tovább nem spoilerezek.
