Ez mégiscsak egy netes napló, így megörökítem, mivel is töltöttem az elmúlt év végét, hogy ha majd nagy lyuk tátong emlékeim támaszfalán, akkor majd tudjam mivel betömni.
Karácsony: Kisváros. Hat nap, a szokásos kaja- és sütihegyekkel. Nagymamám már jó pár éve nem főzőcskézik, idén is étteremből hozattuk az ebédet, előre három napra. A konyhában az irányítást pedig Jóanyám vette át (elvégre ő tudta, miből mennyit rendelt) - nagymamámnak meg persze, hogy presztízsveszteség, hogy a saját konyhájában nem ő a főnök, ezért mindig ott nyúlt bele a készülődésbe, ahol tudott, ám ezzel csak megnehezítette Jóanyám dolgát. Nem beszélve az állandó füllentgetéseiről és a világába való egyre nagyobb bezárkózásáról. Állítólag ez a második gyerekkor, ami 88 évesen nyilván nem meglepő, de azért nem túl örömteli látni. Nagypapám legalább csendben tűri az öregkort, és Jóistennek hála, ennyi idősen is remekül megvannak egymásnak, és persze nekünk.
Ami még említésre méltó volt, az a találkozás gyerekkori barátommal, akivel mindig fociztunk és bringáztunk - amíg egyszer össze nem vesztünk valamin és többet nem találkoztunk. Tudom, hogy az én hibám volt, elég rossz természetű kisgyerek voltam, és bár a konkrét esetre nem emlékszem, azóta is valahol lelkiismeret-furdalásom van a hat-hétéves-kori hülyeségem miatt. Persze azóta már nála is eltelt húsz év, és jó fej taxisofőr lett belőle, csak ugye én meg nem tudom, ő mire emlékszik és mennyire haragszik, de lehet, ezen már csak én agyalok.
Szombaton hazajöttem, majd délután benéztem kishúgom szülinapi partijára. Vettem neki könyveket (Lurdyban van egy tök jó könyv-outlet) - igyekeztem olyanokat, amik hasznosak, de nem komolyak, és szerintem tök jókat is találtam. Ehhez képest köszönte, ránézett, és szerintem azóta se. Na innen tovább rögtön két előszilveszterre: zsidulni és kommerkedni, majd onnan egy régi és pár új barátommal át a Szódába, ahol is hajnalig. Vele szemben meg Ibrahim, a kebabos, jó vele beszélgetni.
Másnap este pedig Májkjú és zenekara, valamint szűk és tágabb baráti köre volt a remek program. Régi és új arcok és mind a lehető legjobb fej emberek, valamint legszebb és legintelligensebb lányok.
Az ezutáni éjszaka pedig teljesen kiesett alvásilag, ugyanis Szilveszterre vendéget vártam, és jó alaposan kitakarítottam a lakást. Még a kisszobát is, amit még a lakás többi részéhez képet is elhanyagoltam. Csak sajnos előző este láttam csak neki, így másnap kora délutánra pont be is fejeztem, amikor indulnom kellett a Keletihez. Ugyanis kedves vidéki lányismerősöm mondta, hogy semmi dolga Szilveszterkor, én meg szanzsén felajánlottam, hogy jöjjön el Budapestre, alhat is nálam. Aztán este elmentünk házibuliba, majd megmutattam neki a Váci utcai Szilvesztert, ami idén borzalmas volt: se egy koncert, se egy színpad, csak tömeg, de amekkorát még életemben nem láttam. Most Szilveszterkor nem volt a városban SEMMI. Hazajöttünk és filmeztünk, Újév napján sétáltunk, majd másnapján felraktam a vonatra és kialudtam magam.
Noshát így telt.
