Ejha. Tényleg régen jártam már a saját blogom felé. Pedig nem történt velem semmi érdekes. Az előző munkámnak vége, a választási eredmény nem úgy alakult, ahogy szerettem volna, de akkor is olyan munkát fektettünk bele, amilyet senki más, sehol az országban, szóval nincs okom szégyenkezni. Csak sajnos főnököm minden várakozás ellenére sem tud tovább alkalmazni, így van most megint egy-két hónap üresjárat, aztán meglátjuk, maradok-e ezen a téren, vagy visszamegyek a civil szférába bérrabszolgának. Addig is új kampány, új célok, új kilátások, nem adom föl.
Közben kiváló napjaim voltak, amiket hülye voltam és nem örökítettem meg, de akkor is emlékezetesek maradnak. Például megkaptam hivatalosan is Májkjú és Sólyomistennő esküvői meghívóját, ami nem is akármilyen. Majd később beszkennelem, de meg kell mutatnom. :)
Nőfronton meg nem tudom, mi a frász van. Történészlánnyal vagy örihari, vagy majdnem elindul valami, de aztán mégsem. Közben a legutóbbi örihari alatt elindult pár (x=3) társkeres projektem, az egyikkel lehet, éppen ma fogok találkozni. Megadom az esélyt, de belül változatlanul úgy érzem: még ha Történészlánnyal nem is lehet semmi, egy baráti este vele nekem akkor is többet ér, mintha most becsajoznék valaki egészen mással.
Félemeletes, hogy egy hónap kihagyás után is csak ennyi tudok írni, annak sincs sok értelme, ezért inkább jöjjön pár, régóta piszkozatban heverő filmélmény.
